Hány órakor kell felkelnie egy rádiós műsorvezetőnek a hajnali műsorindításhoz? Mire jó a köhögőgomb? Miért kultikus hely a Magyar Rádió 6-os stúdiója?
Hogyan lehet érdekessé tenni Bartók muzsikáját egy csapatnyi kisgyerek számára, akiknek a válaszait az étreben is hallják? Receptek és komolyzenei csemegék a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel c. műsorából és Családi koncertsorozatából. A műsorvezető: Becze Szilvia.

Miként lehet egy muzeális, olasz hegedűből rockos hangzást kicsalni? Hogyan tesz ütőssé egy népdalt a dobszett? Milyen a töröksíp hangja szintetizátor-és gitárkísérettel? A folk és a rockzene különös házassága itthon és külföldön is egyet jelent a Kormoránnal, amely a vilgzene-divat előtt született, és már 36 éve szárnyal.

Milyen nehéz Toldi petrencés rúdja? Csupasz-e a színpad fények nélkül? Hány másodperc alatt változik démonná egy táncos? Szakmai praktikák abból a többéves folyamatból, melynek során Arany János klasszikusa musicalként született újjá a Ghymes együttes zeneszerzőjének kottájából.

Arisztokraták, félvilági nők és egy mindenkit elkápráztató dizőz. Tökéletesen belefeledkezhetnénk a monarchiabeli Bécs karneváli hangulatába, ha nem zökkentene ki az ügyelő hangja: "mindenkit jelmeznézésre várnak a büfében!"

1960. április 7-én olyasmi történt a váci börtönben, ami nemcsak a megszilárduló kádári hatalmat, de még a házban dolgozó elhárítócsoport tagjait is meglepte. Reggeli-osztásnál az egyik rab gyors mozdulattal a „trepnire” csapta fejadagját. Példáját közel 800 politikai elítélt követte. Hogy a cellákba rejtett poloskák és a besúgói hálózat ellenére hogyan voltak képesek az '56-os szerepükért elítélt rabok ilyen mértékű börtönsztrájkot megszervezni, arról máig keveset tudunk. Pedig olyan jelentős és közismert szereplői voltak, mint Bibó István, Göncz Árpád vagy Mérei Ferenc. Mi váltotta ki lázadást? Miért az éhségsztrájk volt a politikai elítéltek egyetlen fegyvere? Hogyan büntették meg a résztvevőket? A válaszok részben a korabeli bonyolult börtön-viszonyokban rejlenek.

Technokol rapid és Parkán: egy legendás gyorsragasztó és egy parkinson kórra alkalmazott gyógyszer a Kádár-korból. Hogy mi bennük a közös? Mivel a szocialista időkben sem a klasszikus könnyű drogokhoz, sem kemény narkotikumokhoz nem lehetett hozzájutni, a lázadó ifjúság olyan kábítószereket keresett, melyeket a sarki gyógyszertárban vagy a papírboltban is megvásárolhatott. A szülők, az orvosok és a rendőrök kezdetben nem sejtettek semmit. Aztán 1969-ben bekövetkezett az első hazai kábítószer-fogyasztáshoz köthető haláleset. A nyolcvanas évek közepéig tabu témának számító jelenséget a hatalom rendőrségi problémaként kezelte. így a megelőzést–gyógyítást szolgáló intézményrendszer kialakítása elmaradt, a tragédiák szaporodtak. A rendszer által megtagadott drogosok találékonysága pedig egyre kábulatosabb mértéket öltött.

Bürokratává lett kenguru, ideológiai tévútra tért bagoly, az állatszövetkezet vagyonát eltékozló szarka: abszurd mesehősök a szocialista diafilmgyártás élvonalából. A manapság reneszánszát élő diavetítésekeken valószínűlegy egyikőjükkel sem találkoznánk, ahogy nem vetítenének nekünk munkahelyünkön politikai agitációval kapcsolatos filmeket sem. Ma már nem is gondolnánk, hogy az 50-es évektől a rendszerváltásig legyártott diatermés négyötöde véresen komoly, vagy éppen szelíden terelgető politikai tartalmat közvetített. Pedig talán épp a propaganda ereje tette lehetővé a nyugaton mára feledésbe merült műfaj töretlen fejlődését, ami a rendszerváltás után újjáéledő Diafilmgyártó Vállalatnak köszönhetően mára szinte hungarikummá nője ki magát.

Profi látvány és hang: OMG Visuals

Szöveg: SzeSzil